Sajtófigyelő rovatunkban a Magyar Antistigma Kezdeményezés által kiadott sajtóközlemények nyomán született média megjelenéseket gyűjtjük össze:
Az öngyilkosság megelőzése
„Elengedhetetlen a korszerű prevenciós tevékenység a hazánkban rendkívül gyakori öngyilkosságok megelőzésénél – hangsúlyozza a »Nyitnikék« Magyar Antistigma Kezdeményezés. (…) A média nagy hatást gyakorol az emberek életére, viselkedésére, éppen ezért kiemelkedő szerepe van az öngyilkosságok megelőzésében is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) információi szerint több öngyilkosságot bemutató szépirodalmi mű, színdarab és televíziós riport hatására növekedett a szuicid cselekmények aránya. Ilyen volt a Werther-jelenség, vagy nem is olyan régen a magyar szépségkirálynő halála, amely járványos öngyilkosság-hullámot indított el. (…) »A lelki zavarok és az ezekkel gyakran összefüggésben álló öngyilkosság megelőzése mindannyiunk számára kihívás. A média és a szakemberek hatékony együttműködésével, a tárgyilagos, megbízható forrásokkal rendelkező híradások közlésével életeket menthetünk meg, továbbá elkerülhetjük a pszichiátriai problémákkal küzdők hátrányos megkülönböztetését« – hívja fel a figyelmet dr. Harangozó Judit, a Magyar Antistigma Kezdeményezés és az Ébredések Alapítvány vezetője.”
ElitMed.hu: Összefogás az öngyilkosság megelőzéséért
2010. április 16.
Tiltakozás a pszichiátriai betegek megbélyegzése ellen
„Mintegy százan vonultak a Vörösmarty térre lufikkal és csörgős sapkákkal tiltakozásul a pszichiátriai betegek megbélyegzése ellen, illetve, hogy felhívják a figyelmet a média felelősségére. (…) A média ugyanis nagy figyelmet szentelt a »tényői tragédia«, a »pécsi ámokfutó« és a »salgótarjáni mészárló« esetének. (…) Ilyenkor adódik az a következtetés is, hogy az »elmebetegeket be kell zárni«- mondja Harangozó Judit, az Antistigma kezdeményezés programvezetője. Szerinte azért fontos felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy »a pszichiátriai betegek nem baltás gyilkosok, akik a Lipót bezárása után a társadalom nyakára szabadultak«, mert, mint mondja, ha a betegekről ez a kép alakul ki, akkor azok sem mennek el orvoshoz a kirekesztés és megbélyegzés miatt, akiket amúgy meg lehetne menteni. (…) Harangozó Judit szerint a társadalmi megítélésen kellene változtatni, a megbélyegzés mellett ugyanis a betegek nagy része gyűlölni kezdi magát. »Sokan panaszkodnak arról, hogy miután kiderül betegségük, nem kapnak munkát, vagy hogy titkolni kell a bajukat.«”
Hírszerző: "A pszichiátriai betegek nem baltás gyilkosok"
2010. április 1.
Védjük meg a mentális problémával élő embereket a kirekesztéstől és megbélyegzéstől!
„A média nagy figyelmet szentelt a »tényői tragédia«, a »pécsi ámokfutó« és a »salgótarjáni mészárló« esetének. A pécsi eset elkövetőjét először »látens szkizofrénnek« nyilvánították, s szárnyra kapott a hír, hogy járt pszichiáternél, és kapott kezelést. Ezt a Pécsett dolgozó pszichiáterek meg is erősítették, bár pszichózisra utaló jelet nem észleltek. Azóta Salgótarjánban is történt egy szörnyű mészárlás, ahol az elkövető előzőleg pszichiátriai kezelés alatt állt. (…) Ezek az ügyek könnyen interpretálhatóak úgy, hogy a pszichiátriai kezelés olyan pszichiátriai zavar, betegség miatt történt, amely közvetlen összefüggésben áll a gyilkosságokkal. (…) Tudjuk, hogy előfordul, hogy valaki pszichiátriai betegségével összefüggésben, például téveszmék hatására követ el kriminális cselekményt. Ennek a valószínűsége nagyon kicsi: a hazai igazságügyi adatok szerint a szkizofréniával élők körében nem nagyobb a kriminalitás, mint ami a lakossági arányaiknak (1%) megfelelő.”
Hungarian
English