VI. MI A SZKIZOFRÉNIA (Prof. Ian FALLOON,Dr. Christine McGILL,Dr. Jeffrey BOYD)

MI A SZKIZOFRÉNIA?
A “szkizofrénia” kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható.
Az Ön kivizsgálása során az volt a szakemberek véleménye, hogy szkizofréniában szenved és erre vezethetők vissza jelenlegi problémái.
Kérdés: MIT JELENT AZ ÖN SZÁMÁRA A “SZKIZOFRÉNIA” KIFEJEZÉS?

Megpróbáljuk elmagyarázni, mi is az a “szkizofrénia”. Először is el kell oszlatnunk néhány, a köztudatban gyakori tévhitet ezzel a betegséggel kapcsolatban. Bizonyára Ön is hallotta már, hogy az emberek azt mondják, a szkizofréniával élő embereknek több személyiségük van. Kétségkívül létezik egy rendkívül ritka pszichiátriai kórkép, a “disszociációs zavar” – az ebben a betegségben szenvedőknek valóban többféle személyisége lehet egyidejűleg, és úgy váltogatják azokat, mint a színész a szerepeket. Ez a betegség azonban nem azonos a szkizofréniával.
Maga “szkizofrénia” kifejezés görög eredetű és a gondolkodás összerendezettségének zavarára utal – a szkizofréniában szenvedő beteg számára olykor nehézséget okoz a valós és a képzelt dolgok, események megkülönböztetése. Találó hasonlat szerint a szkizofrénia “ébren álmodás”; az események olykor meglehetősen valóságosaknak – néha kissé szokatlanoknak vagy ijesztőeknek – azonban kétségkívül valódiaknak tűnnek. A beteg csak a szkizofrén epizód lezajlása után döbben rá, hogy számos, általa valóságosnak vélt esemény valójában nem is történt meg vele. Olyan ez, mint amikor alvásból felébredve rádöbbenünk, csupán álmodtuk az imént átélt eseményeket.

A SZKIZOFRÉNIA
ÉBER ÁLOMHOZ HASONLÓ ÁLLAPOT
Kérdés: OKOZOTT-E NEHÉZSÉGET AZ ÖN SZÁMÁRA, HOGY ELDÖNTSE,
VALÓJÁBAN MI IS TÖRTÉNIK ÖNNEL?

Úgyszintén zavart okoz, hogy a szkizofréniában szenvedők a laikusok véleménye szerinte “őrültek”, “beszámíthatatlanok”, vagy “bolondok”. Ezeket a kifejezések a pszichiátriában nem használatosak, a köznyelvben azonban annál gyakrabban alkalmazzák őket a különös vagy mások számára felháborító viselkedés jellemzésére. Bár a szkizofréniában szenvedő betegek is művelhetnek furcsa dolgokat, sokkal gyakoribb, hogy teljesen szokványos a viselkedésük. Ráadásul, a szkizofréniában szenvedő beteg kívülálló számára kissé szokatlannak tűnő viselkedése mindjárt érthetővé válik, ha belegondolunk, hogy az adott pillanatban milyen nehézségekkel kell megküzdenie.
A pszichiátriai kórképekben szenvedőket erőszakossággal és közveszélyességgel is kapcsolatba hozzák. Kétségtelen, hogy a szkizofréniában szenvedő betegeknél is előfordulhatnak dühkitörések, ám e betegek zöme nyugodt, sőt félénk és visszahúzódó. Az újabb kutatási eredmények amellett szólnak, hogy valószínűbben reagálnak hirtelen erőszakkal a környezetükre, ha fenyegetettnek érzik magukat, vagy úgy vélik, nem kapnak hatékony segítséget nehézségeik leküzdéséhez.

A HATÉKONY KEZELÉSBEN RÉSZESÜLŐ SZKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK ZÖME
NEM ERŐSZAKOS

NOS AKKOR MI IS AZ A SZKIZOFRÉNIA?
A szkizofrénia pszichiátriai kórkép, mely bárhol a világon hozzávetőleg kétszáz közül egy embernél fordul elő. A világ országainak zömében a kórházban kezelt szkizofréniában szenvedő betegek száma meghaladja a bármilyen más betegség miatt fekvőbeteg ellátásra szorulókét, emiatt a szkizofrénia jelentős népegészségügyi probléma.
MINDEN KÉTSZÁZADIK EMBERNÉL
SZKIZOFRÉNIA ALAKUL KI

Az érintettek többsége súlyos betegségnek tekinti a szkizofréniát, mert ez a kórkép gyakran befolyásolja az élet szinte minden területét. A szkizofrénia kihathat sok mindenre, ami a beteg számára fontos az életében.
A szkizofréniában szenvedő betegek nem ugyanazokkal a nehézségekkel küszködnek, azonban szinte mindegyikük számára nehézséget jelent a mindennapi élet valamely tevékenységének ellátása. A szkizofréniában szenvedők gondolkodása időszakosan zavart lehet, ezért nehézséget okozhat számukra a problémák megoldása. Előfordulhat, hogy képtelenek összpontosítani és ezt a munkateljesítményük is megsínyli. A szabadidős tevékenységek során is ugyanezekkel a gondokkal küszködhetnek. Baráti kapcsolataik felbomolhatnak, mert a betegek számára nehézségeket okozhat a beszélgetés, ill. kevésbé fogékonyak az emberi kapcsolatok iránt. A szkizofréniában szenvedőket néha oly mértékben hatalmukba keríthetik gondolataik és érzéseik, hogy alapvető életszükségleteikről (alvás, táplálkozás, testápolás) is megfeledkezhetnek. A mindennapi életvitel ezen zavarai az ún. “negatív tünetek”.
Kérdés: AZ ÖN ÉLETÉNEK MELY TERÜLETEIN ÉREZTETI HATÁSÁT A SZKIZOFRÉNIA?

HOGYAN LEHET FELISMERNI A SZKIZOFRÉNIÁT?
A szkizofréniát bizonyos jellemző klinikai megnyilvánulásai alapján diagnosztizálják. Többek között a betegek gondolatainak és érzéseinek, ill. viselkedésének megváltozását tekintik kórjelzőnek. Ez idő tájt nem áll rendelkezésünkre a szkizofrénia diagnosztizálására alkalmas laboratóriumi vagy röntgenvizsgálat. A diagnózis teljes mértékben azon alapul, amit a beteg elmond orvosának az általa átélt nehézségekről. Épp ezért fontos, hogy pontosan számoljon be arról, mit él át! A közhiedelemmel ellentétben a pszichiáterek és munkatársaik nem képesek olvasni betegeik gondolataiban; a diagnózist csak a betegek és hozzátartozóik által elmondottak alapján állíthatják fel. Többek között a következő ismérvek alapján állapítják meg, hogy a vizsgált beteg átél-e éppen szkizofrén epizódot vagy sem:
Gondolkodászavar
A szkizofrén epizód ideje alatt legtöbbször megváltozik a gondolkodás és többféle, jellegzetes gondolkodási zavar észlelhető. Például:
A beteg nem a sajátjaiként éli meg az eszébe ötlő gondolatokat. Úgy érezheti, hogy azokat mások sugallják neki gondolatátvitellel, rádióhullámok vagy lézersugarak felhasználásával.
A gondolatok egyik pillanatról a másikra eltűnhetnek a beteg tudatából – mintha elorozta volna őket valaki. A beteg tudata ilyenkor teljesen kiürül, és egy pillanatra teljesen leállhat a gondolkodása. Ez a jelenség nem azonos azzal, amikor megfeledkezünk valamiről, vagy felindult idegállapotban képtelenek vagyunk megzabolázni a gondolkodásunkat.
A betegek elhangzó mondatokként élhetik meg gondolataikat, hangos beszédként, amit akár a közelükben állók is meghallhatnak. Olykor úgy érezhetik, hogy gondolataik kisugároznak az agyukból, vagyis mindenki tudhatja, mire is gondolnak, és ezért egyetlen gondolatukat sem rejthetik el mások elől.
Kérdés: ÖN IS ÉSZLELTE MÁR A FELSOROLT ZAVAROK VALAMELYIKÉT? MILYEN ÉRZÉS VOLT?

Téveseszmék
A következő kórjelző gondolkodási zavar a “téveseszme”. Ezek a szkizofréniában szenvedő beteg számára meglehetősen valószerűnek tűnő gondolatmenetek és értékítéletek, melyek azonban még a legközelebbi családtagok vagy hozzátartozók számára is tökéletesen értelmetlenek. Íme néhány példa a szkizofréniára jellemző téveseszmékre:
Befolyásoltatásos téveszeszme: Más személyek, vagy külső erő irányítja a beteg gondolatait és cselekedeteit. A beteg önálló akaratától megfosztott bábnak érzi magát; úgy véli, hogy agy- és testfunkcióit más irányítja.
Üldöztetéses, vagy paranoid téveseszme: A beteg úgy gondolja, hogy bántalmazástól kell tartania – sőt talán az életére törnek – mégpedig minden ok nélkül. A beteg meg van győződve arról, hogy igazságtalanul üldözik.
Vonatkoztatások: A beteg mindennapos eseményekben és jelenségekben kizárólag neki szóló üzeneteket sejt; pl. a közelgő világvégére figyelmeztető üzenetként értelmezheti, ha egy gépjármű megvillantja a fényszóróját.
Nagyzásos téveseszmék: A beteg különösen fontos, ill. különleges képességekkel felruházott személyiségnek tartja magát (pl. uralkodónak, netán földrengés, árvíz és egyéb természeti katasztrófák előidézésére képes varázslónak).
A TÉVESESZME TELJESEN MEGALAPOZATLAN, MÉG A LEGKÖZELEBBI HOZZÁTARTOZÓK SZÁMÁRA IS ÉRTHETETLEN HIEDELEM
Ezek a hiedelmek gyakran hirtelen ötlenek a betegek eszébe, és meglehetősen elütnek az illető szokványos gondolataitól és eszméitől, ezért a családtagok és a hozzátartozók hamarosan gyanút fognak, hogy e gondolatok aligha lehetnek igazak. Gyógyulásuk után a betegek maguk is gyakorta megdöbbennek a szkizofrén epizód ideje alatt tett kijelentéseiken és akkori gondolataikon. Sokan úgy érzik, mintha álomból ébredtek volna.
Kérdés: ÖN IS ÉSZLELT-E MÁR SZOKATLAN GONDOLATOKAT?
MIT GONDOLT AKKOR, MI TÖRTÉNIK ÖNNEL?

Hallucinációk (érzékcsalódások
Mások számára nem látható, hallható, érzékelhető dolgok látása, hallása, ill. általában érzékelése az ún. hallucináció vagy érzékcsalódás. Voltaképpen ez a jelenség is az ébren álmodáshoz hasonlítható. A szkizofrénia rendkívül jellegzetes tünete, ha a beteg tisztán hallja – rajta kívül azonban senki sem észleli – hogy valakik beszélnek hozzá. Az illetők hangja teljesen valószerűen hangzik, és úgy tűnik, hogy a szomszéd szobából, vagy az épületen kívülről szól. Az is előfordulhat, hogy a beteg a fejében, ill. ritkábban más testrészében érzékeli a hangforrást.
AZ ÉRZÉKCSALÓDÁSOK OLYAN JELENSÉGEK
HALLÁSA, LÁTÁSA, ILL. BÁRMI MÓDON TÖRTÉNŐ ÉRZÉKELÉSE, AMELYEK MÁSOK SZÁMÁRA NEM ÉRZÉKELHETŐEK
Kérdés: ÖN IS HALLOTT MÁR HANGOKAT AMIKOR TELJESEN EGYEDÜL VOLT?
MIT GONDOLT, MI TÖRTÉNIK ÖNNEL?

A szkizofrénia egyéb sajátosságai
Deficit vagy negatív tünetek Fontos megértenünk, hogy nem csak ezek a tünetek fordulhatnak elő, amikor egy kórkép diagnózisát próbáljuk felállítani. Olykor nem is ezek a legzavaróbb tünetek. A legzavaróbb talán az, amikor az elmebetegségek egyik súlyosabb formájában, a szkizofréniában, megjelennek a magatartás különböző változásai. Ezek gyakran megelőzik a téveseszméket a hallucinációkat, s jóval az akut fázis után is fennmaradnak. Ezek az alábbiak lehetnek:
Lelassult cselekvés: Néhány ember rendkívül nehéznek találja, hogy belefogjon valamilyen tevékenységbe még akkor is, ha kedve van ahhoz. Valaki ezt úgy írta le, mint egy autó, amelyik elakad a sárban, mely a jeget borítja, s hiába dübörög a motor, látszólag semmi sem történik. Ilyesmit látunk, amikor egy negatív tünetes emberrel találkozunk. Úgy tűnik, mintha semmit sem csinálna, semmi sem érdekelné, s egyesen lusta lenne. Azonban nagyon gyakran nem ez a helyzet. Természetesen, olykor az elmebetegséggel élők is ellustulhatnak, mint bárki más! Azonban nekik is épp úgy vannak életcéljaik, mint bárki másnak, s ők is hasonlóképp örülnek, s elégedettek, ha mindennapi munkájuk, hobbijuk vagy más konstruktív tevékenységük során eredményeket érnek el. Azonban egy idő után, ha erőfeszítéseink, hogy visszajussunk a normális életbe, hiábavalónak tűnnek, teljesen természetes, hogy feladjuk, éppúgy, mint a sárban elakadt autó, amelyik előbb-utóbb leáll, mert kifogyott a benzin.
Meglassult gondolatok: Amellett, hogy olykor eltűnnek gondolataink, illetve megszokott menetük akad meg, az is előfordul, hogy meglassulnak a gondolataink. Úgy tűnhet, ahogy azon képességünk, hogy koncentráljunk, illetve megoldjunk egy mégoly egyszerű problémát, egyszerűen eltűnt. Néha ezt az állapotot hanghallások, illetve téveseszmék is előidézhetik.
Megváltozott érzelmek: Az az érzés, hogy érzéseink eltűntek, vagy igen gyengék, gyakori tünet a szkizofréniában. Ez érintheti mind a boldogság-érzést, mind a szomorúságot. Máskor, pszichotikus állapotban, úgy találhatjuk, hogy nem tudjuk visszafogni az érzéseinket, ezért nevethetünk, sírhatunk, holott nem érzünk különösebb boldogságot vagy szomorúságot.

Beszédproblémák:: Olykor a pszichotikus ember úgy beszél, hogy nem lehet megérteni. Alkalmanként szokatlan szavakat, kifejezéseket találnak ki. Máskor meg alig beszélnek, s lehetetlen velük szóba állni.

Furcsa testtartás és mozdulatok: Néhány ember furcsa testtartást vehet fel, vagy szokatlan mozdulatokat tehet. Órákig állhatnak vagy fekhetnek egyhelyben. E jelenségek egy része a betegség kezelése érdekében alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaira vezethető vissza, más részük azonban a betegség tüneteiként jelentkezik.

Depresszió és elkedvetlenedés: nemegyszer nehéz megmondani, hogy mi a különbség a negatív tünetek és a depresszió tünetei között, s persze, ezek egyszerre is előfordulhatnak. A depresszióban szenvedők elveszítik érdeklődésüket mindaz iránt, ami korábban érdekelte őket, eltűnik az öröm, holott máskor boldogan tették ezt vagy azt. Az elkedvetlenedés, törekvéseink feladása szintén depressziós érzéshez, s öngyilkossági gondolatokhoz vezethet. .

A FENTI NEHÉZSÉGEK KÖZÜL MELYIKET ÉLTÜK MÁR ÁT?
MIKÉPP TETTÉK NEHÉZZÉ SZÁMUNKRA AZT, HOGY VISSZATÉRJÜNK MEGSZOKOTT ÉLETÜNKHÖZ?

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Amikor valamilyen súlyos betegséggel küzdünk, akkor bizony némi időbe telik, mire visszazökkenünk a régi kerékvágásba, s tesszük mindazt, amit korábban is tettünk. Minél hosszabb ideig nem dolgozunk, vagy foglalkozunk kedves foglalatosságainkkal, annál nehezebb visszatérni ezekhez, különösen akkor, ha úgy érezzük, hogy elvesztettük azt a készségünket, melyek korábban, a rendszeres tevékenység eredményeképp még megvolt. Olykor még egy nyaralás után is nehéz visszazökkennünk a régi kerékvágásba.

Azok, akik átestek az elmezavar valamelyik formáján, semmiben sem különböznek azoktól, akik más betegségen estek át. Nehéz újra kezdeni a korábbi munkánkat és kikapcsolódásainkat.

Néhány problémánkat tovább súlyosbíthatnak a gyógyszerek, amelyek abban segítenek, hogy a téveseszméket és hallucinációkat. Később majd szó lesz arról, hogy ezek a nemkívánatos mellékhatásokat elkerülhetjük, ha csökkentjük a gyógyszeradagot, vagy más gyógyszerre állunk át, amelynek kevesebb a nyugtató hatása.

Nincs egyszerű megoldás a deficit vagy negatív tünetekre. Ha ezek komoly problémát okoznak, akkor hasznos lehet a Jutalmazás fokozása c. modul.

SZKIZOFRÉNIÁRA JELLEMZŐ VISELKEDÉSZAVAROK
BESZÉDZAVAROK
KÜLÖNÖS VISELKEDÉS
ÉRZELMI VÁLTOZÁSOK
Kérdés: ÖN IS TAPASZTALTA, HOGY FURCSÁVÁ VÁLT A VISELKEDÉSE
A BETEGSÉG FELLÁNGOLÁSA IDEJÉN?

Foglaljuk össze röviden a szkizofrénia fellángolása során az Ön által is megtapasztalt sajátosságokat:

Nos, ezek azok a jellegzetes tünetek, amelyek alapján feltételezzük, hogy Ön valószínűleg szkizofréniában szenved. Mint a diagnosztikai tevékenységek esetében általában, nem lehetünk tökéletesen biztosak benne, hogy helytálló a diagnózis. Mindazonáltal, korszerű diagnosztikai módszerek alkalmazása esetén az orvostudomány bármely más területén elérhetőhöz hasonló bizonyossággal állíthatjuk fel a diagnózist. Nem szabad azonban kétségbe esnie, ha Ön a szkizofrénia valamely válfajában szenved – ez csupán azt jelenti, hogy gondolkodásában, érzelemvilágában, és viselkedésében bizonyos körülmények között sajátos zavarok észlelhetők, máskülönben azonban Ön teljesen egyenértékű másokkal. Fontos, hogy továbbra is normális egyénnek tekintse önmagát, aki időnként gondolkodási, érzelmi, vagy viselkedési zavarokkal küszködik, sok más emberhez hasonlóan.
Általában milyen a szkizofrénia kórjóslata?
A szkizofrénia általában fiatal felnőttkorban alakul ki. Ettől függetlenül, az élet bármely szakaszában jelentkezhet, és ha rendkívül fiatal korban kezdődik általában kedvezőtlenebb a kórjóslata, mint ha csak az élet derekán vagy még később alakul ki. Számos esetben mindössze egyetlen szkizofréniás epizód zajlik le ami soha többé nem ismétlődik. Egyes betegek azonban több visszaesést is kénytelenek elszenvedni, ebben az esetben teljesen tünetmentes időszakok és fellángolások váltakoznak. Néhány betegnél hosszú éveken keresztül észlelhető néhány a szkizofrénia tünetei közül. Úgy tűnik azonban, hogy az évek múlásával még a legsúlyosabb esetekben is legtöbbször javul a szkizofrénia kórjóslata. A korszerű gyógymódok alkalmazásának köszönhetően számottevően enyhíthetők a betegek számára legmegterhelőbb panaszok és megnyújtható a tünetmentes időszakok hossza. A legjobb eredmény abban az esetben érhető el, ha a betegség kialakulása után mihamarabb elkezdik a kezelést. Mindazonáltal, még teljes gyógyulás esetén sem zárható ki teljes mértékben a fellángolások későbbi ismétlődése. Ritka esetekben még a leghathatósabb kezelés sem segít; és a kezelés ellenére együtt kell élni a tünetekkel.
A SZKIZOFRÉNIA GYAKRAN
KIÚJULÁSRA HAJLAMOS BETEGSÉG
A betegek jelentős hányadát életük legtevékenyebb szakaszában sújtja a szkizofrénia, mely emiatt nagymértékben hátráltatja terveik valóra váltását és a kilátásaikat is rontja. Mindezek következtében a betegek boldogtalannak, összetörtnek és kétségbeesettnek érezhetik magukat. Nyomott kedélyállapotuk olykor meg¬té¬vesztően hasonlít a depresszióhoz, ezért csak a kórjelző tünetek jelentkezésekor ismerik fel a betegségüket. A lehangoltság időszakában gyakori az öngyilkosság, már csak ezért is ajánlatos a betegség mielőbbi megállapítására és kezelésére törekedni.
A lehangoltságon kívül más pszichés tünetek (többek között szorongás) is jelentkezhet és testi betegségekkel is meg kell néha küzdeni. Épp ezért fontos, rendszeres időközön¬ként ellenőrizni egészségi állapotukat és állandóan a lehető leghatékonyabb gyógymódokat alkalmazni.
Kérdés: MILYEN VOLT AZ ÖN BETEGSÉGÉNEK EDDIGI LEFOLYÁSA?
VOLTAK-E PANASZMENTES IDŐSZAKAI?
ÖN SZERINT MI SEGÍTETTE A LEGHATÉKONYABBAN GYÓGYULÁSÁT?

Mi okozza a szkizofréniát?
A szkizofrénia a pszichés stresszel összefüggő, biológiai rendellenesség. Valószínű, hogy az agyműködés zavarai és a mindennapi élet stresszhatásai együttesen idézik elő a szkizofréniát.
Az agy idegsejtjei különleges vegyi anyagok, ún. neurotranszmitterek közvetítésével kommunikálnak egymással. Bár az agyműködésben a szkizofrénia kialakulásakor bekövetkező változások nem pontosan ismertek, valószínűleg kihatnak a neurotranszmitterek képződésére és funkcióira. Az érzékcsalódásokat, a téveseszméket és a gondolkodási zavarokat például a neurotranszmitterek egyensúlyának felbomlása idézi elő. Ez az egyensúlyzavar bizonyos drogokkal (pl. LSD vagy crack, kokain adásával) is előidézhetők; a kábítószer-élvezők tünetei gyakran a szkizofréniához hasonlóak.
Ismeretes továbbá, hogy egyes gyógyszerek feltehetően a neurotranszmitterek egyensúlyának helyreállítása révén enyhítik a szkizofrénia tüneteit.
A SZKIZOFRÉNIA AZ AGY BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEINEK
ZAVARA, AMELYET STRESSZHATÁSOK VÁLTANAK KI
Számos kutatást végeznek annak érdekében, hogy feltárják az agy biokémiai funkcióinak természetét és zavarainak okait; ezek azonban mindeddig nem vezettek általánosan elismert eredményekre. Szinte havonta újabb elméleteket dolgoznak ki és ezek között nem könnyű eligazodni. Bizonyára Ön is ismer ezek közül néhányat, ám korántsem biztos, hogy ezek bármelyike is bizonyítást nyert. Nem támasztják alá tudományos adatok például, hogy a szkizofréniát vitaminhiány idézné elő, ill. ez a betegség vitaminkezeléssel gyógyítható lenne – kivéve természetesen azt az esetet, amikor az elégtelen táplálkozás miatt a szkizofréniától függetlenül jótékony hatású a vitaminpótlás. Mindez persze nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az agy biokémiai működéseinek kisiklásához vezető táplálkozási zavarokat vagy a tápanyagok hasznosulásának zavarait bizonyítsák szkizofréniás betegeken.
Az orvostudomány számos más, megoldandó problémájához hasonlóan a szkizofrénia kiváltó okai sem ismertek, sőt teljes gyógyulást eredményező terápiát sem sikerült kifejleszteni. Mindazonáltal, a már jelenleg is rendelkezésre álló kitűnő gyógymódokkal is hatékonyan mérsékelhetők a szkizofréniának a betegek mindennapi életvitelét akadályozó következményei.
A BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEK EGYENSÚLYZAVARÁNAK TERMÉSZETE
NEM PONTOSAN ISMERT
Örökölhető-e a szkizofrénia?
Egyes családokban több generációt is sújt a szkizofrénia. Ebből nem következik az, hogy ha az Ön rokonai közül valaki szkizofréniában szenved, akkor ez a betegség a család többi tagján is kialakul. Az sem helytálló, hogy a szkizofréniával élő embernek nem szabad családot alapítania és gyermeket vállalnia. Amint azt korábban már említettük, az átlagnépességben mintegy 0,5%-ra tehető a szkizofrénia gyakorisága (vagyis 1:200 az esélye, hogy valaki szkizofréniában betegedjék meg). Elsőfokú rokon (pl. szülő, testvérek) betegsége esetén kb. 5-10% a kockázata annak, hogy Ön is megbetegszik. Ennél nagyobb a megbetegedés veszélye, ha az Ön egypetéjű ikertestvére vagy mindkét szülője szkizofréniában szenved.
Úgy tűnik, hogy maga a betegség nem, csupán a kialakulására való hajlam örökölhető. A szkizofrénia kialakulása szempontjából fokozottan veszélyeztetett egyének agyából valószínűleg hiányzik valamilyen, a biokémiai műkö¬dések egyensúlyzavarának kialakulását gátló vegyület. Szkizofrénia csak abban az esetben alakul ki, ha a betegségre fokozottan fogékony egyént bizonyos stresszhatások érik.
VALAMELYIK SZÜLŐ, VAGY TESTVÉR BETEGSÉGE ESETÉN FOKOZOTT A SZKIZOFRÉNIA KIALAKULÁSÁNAK KOCKÁZATA
Kérdés: TUD-E PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGRŐL A CSALÁDJÁBAN?
HASONLÍTOTTAK-E A TÜNETEI A SZKIZOFRÉNIÁÉHOZ?

A stressz és a szkizofrénia kapcsolata
Említettük már, hogy a szkizofrénia rendszerint fokozott pszichés megterhelés időszakában jelentkezik. A fiatal felnőttkor különösen a férfiak számára az élet egyik legmegterhelőbb időszaka. Az élet ezen szakaszában kell szert tenniük a lehető legelőnyösebb állásra, szoros baráti kapcsolatokat kell kiépíteniük, partnerkapcsolatot kezdenek és sok időt kell családjuktól távol eltölteniük. Férfiakon ebben az időszakban alakul ki a leggyakrabban a szkizofrénia. A nők esetében inkább a gyermekek megszületése utáni időre tolódik a fokozott megterhelés, talán ezzel függ össze, hogy a szkizofrénia is valamivel később jelentkezik.
Több vizsgálat eredményei bizonyítják, hogy rendkívül megterhelő események (családtag halála, munkahely elvesz¬tése, szoros kapcsolat felbomlása) után rövidesen súlyosbodhat a szkizofrénia. Mindazonáltal, nem csak a megrázó, drámai események idézhetnek elő állapotromlást, hanem a rendkívül intenzív, örömteli események is (pl. a házasságkötés, gyermek születése, költözködés, új munkahelyre kerülés).
A kedvezőtlen szociális körülmények (pl. szegényes lakáskörülmények, hajléktalanság, munkanélküliség, nélkülözés) is rendkívül erős stresszhatást okoznak. Fontos, hogy a z ilyen nehézséggel élők legalább az alapvető szociális támogatást megkapják, hogy sikerrel vállalkozhassanak problémáik megoldására.
Más vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a szkizofréniában szenvedő beteg környezetében élő, vele nap mint nap érintkező személyek (családtagok, barátok, munkatársak) nagymértékben elősegíthetik az illető gyógyulását, ha segítik a beteget korábbi készségei és érdeklődése fokozatos visszanyerésében. A bírálat, sürgetés, és a türelmetlenség ronthatja a beteg állapotát. Másrészt, a túlzásba vitt gondoskodás sem előnyös, mert ebben az esetben a teljes tétlenség súlyosbíthatja a szkizofréniát. Bár a mindennapi életből lehetetlen teljes mértékben száműzni a stresszhatásokat, a barátok és a családtagok módfelett megkönnyíthetik egymás számára a nehézségek leküzdését, reális célokat tűzhetnek ki, és ezeket lépésről-lépésre megvalósíthatják.
A betegség gyógyszeres kezelésén kívül az is fontos feladatunk, hogy megtanítsuk Önt a problémák és célok hatékony kezelésére, amely segíthet abban, hogy a mindennapi életben előforduló, lehetséges stresszhatásokkal jobban meg tudjon birkózni. A gyógyszeres terápia és a stresszhatások hatékonyabb kezelése elősegítheti a kilábalást a szkizofréniás epizódokból, sőt a későbbi, súlyos visszaesések kockázatát is csökkentheti.
A VISSZAESÉS LEHETSÉGES
KIVÁLTÓ TÉNYEZŐI:

LELKI MEGTERHELÉSSEL JÁRÓ ESEMÉNYEK
A MINDENNAPI ÉLETBEN ELŐFORDULÓ STRESSZHATÁSOK

Kérdés: AZ ÖN ESETÉBEN MILYEN STRESSZHATÁSOK SÚLYOSBÍTJÁK A SZKIZOFRÉNIÁT?

Kérdés: MI MÓDON SIKERÜLT AZ ÖN KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐKNEK SEGÍTENIÜK
A SZKIZOFRÉNIÁS PANASZOK ÉS TÜNETEK ELVISELÉSÉT?

Egyértelmű, hogy a családtagok és a barátok segítsége rendkívül hasznosnak bizonyulhat – ezek a személyek azonban fokozhatják is a mindennapi stresszterhelést. Arra semmilyen bizonyíték sincs, hogy a családi élettel járó megterhelés bármi módon előidézhetne szkizofréniát.
Néhány évvel ezelőtt még úgy gondolták, hogy a szkizofrénia és más pszichiátriai betegségek kialakulása is arra vezethető vissza, hogy a szülők miképpen közölték gondolataikat és érzelmeiket gyermekeikkel. Bár ez kétségkívül meghatározó jelentőségű, nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a gyermeknevelés hiányosságai, a kommunikációs zavarok, vagy a boldogtalan gyermekkor szkizofréniát okozhatnának. Természetesen, a nehéz gyermekkor nem segíti a stresszkezelés hatékony módszereinek elsajátítását. Sőt mi több, ha a hányattatott gyermekkorú egyén később szkizofréniában betegszik meg, a betegség sokkal nagyobb mértékben teszi képtelenné a mindennapi élet tevékenységeire, mint a stresszhelyzeteket hatékonyabban kezelő betegtársait.
A CSALÁDI ÉLET STRESSZHATÁSAI
NEM OKOZNAK SZKIZOFRÉNIÁT,
AZONBAN A TÁMOGATÓ CSALÁDI KÖRNYEZET ELŐSEGÍTHETI A GYÓGYULÁST

ÖSSZEFOGLALÁS

• A szkizofrénia olyan pszichiátriai betegség, mely a lakosság 0,5%-án (200 közül 1 lakoson) alakul ki.
• Legfontosabb tünetei:
-téveseszmék
-hallucinációk vagy érzékcsalódások – többnyire hangok hallása
-gondolkodás-, érzelmi- és viselkedészavarok
• A betegség kiváltó oka nem ismert, azonban az agy biokémiai működéseinek egyensúlyzavara minden bizonnyal közrejátszik a kialakulásában.
• A stressz és a lelki feszültség súlyosbítják a kórlefolyást, sőt talán a betegség kiváltásában is szerepet játszanak.
• A szkizofréniában szenvedők valószínűleg biológiai sajátosságaik folytán fogékonyabbak a betegség kialakulására; ez a hajlam általában ugyanazon család több generációján át követhető.
• Bár egyes betegek teljesen kigyógyulnak a szkizofréniából, a betegek zöménél visszaesések következhetnek be, néha pedig állandóan észlelhetők tünetek.
• Noha nincs a birtokunkban végleges gyógyulást eredményező gyógymód, a rendelkezésre álló módszerekkel megelőzhetők a súlyos visszaesések és kiküszöbölhetők a mindennapi életben felmerülő nehézségek.
• A családtagok és a barátok akkor segítik a leghathatósabban a szkizofréniában szenvedő beteget, ha támogatják korábbi képességei fokozatos visszanyerésében, továbbá felkészítik őt a stresszhatások hatékonyabb elviselésére és kezelésére.